Gárdonyi Géza
 (eredeti nevén Ziegler Géza; Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedékszecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el.
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17–18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.
Keletkezése: A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt egyúttal az író első nagyregénye is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.
Műfaja:
Történelmi regény (szerelmi szálakkal): A múlt felé forduló művet a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse a sok kalandot átélő Gergely diák. A hősi, romantikus regényműfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás.
Ifjúsági regény: Az Egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.
Forrása: Gárdonyi Géza forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt éneke s az ebből készült Eger summája(1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg.
Témája: A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár 1552-es ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően az óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-étől többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Az iszlám hódítás veszélye miatt az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli európai közvélemény. A 16. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, Észak-Magyarország védőbástyája volt és védte a hadi utat, amely a Királyi Magyarországot és Erdélyt kötötte össze. Az 1560-as évek végére lényegében Egernél meg is merevedett az a határvonal, amely a keresztény Európát elválasztotta az iszlámOszmán Birodalomtól, amely azután – kisebb változásokkal – megmaradt egészen a török kiűzéséig. Ezzel lezárult a török–magyar várháborúk „klasszikus korszaka”.
Cselekménye: A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egrivárvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.
1. rész: Hol terem a magyar vitéz?
1533-ban Gergő és Vicuska fürdik a Mecsek mélyén egy kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég). Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek a szürkével, ahol véletlenül Jumurdzsák lovát is viszik, a nyeregében a talizmánnal. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja a Keresztesfalvát, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét. Mivel Gergő anyját megölik a törökök, ezért Gergő - előbb Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába - Kishidára -, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök. Gergő később Szigetvárra kerül Török Bálinthoz.
2. rész: Oda Buda!
Gergely egy levélben megkapja Gábor paptól Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti az agával, újból fogságba esik, de a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz Tulipánnal együtt, de Hajván segítségével megszökik. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.
3. rész: A rab oroszlán
Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey - Matyi szolgával - elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell. Szárazföldi úton - olasz énekesnek álcázva magukat - térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.
4. rész: Eger veszedelme
Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a talizmánját. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez, és rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.
5. rész: Holdfogyatkozás
Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket bevezeti a várba, elfogják, később az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. A döntő ostrom előtt a várban mindenki felkészült a halálra. A katonák, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái azonban megtörik a törökök harci kedvét. Évának egy török asszony elhozza a fiát saját gyermekéért cserébe, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A török elvonul Eger alól.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó