SUZANNE COLLINS: AZ ÉHEZŐK VIADALA-TRILOLÓGIA |
Kriszti |
2016.08.06. 20:26 |
|
 SUZANNE COLLINS amerikai írónő, Magyarországon leginkább Az éhezők viadala-könyvei által vált ismertté és népszerűvé. Jelenleg Hartfordban él férjével, két gyerekével és két vadmacskájával.
AZ ÉHEZŐK VIADALA Suzanne Collins amerikai írónő hasonló című trilógiájának az első kötete. Először az amerikai Scholastic adta ki 2008-ban, a magyarul 2009. november 26-án jelent meg. A könyvből azonos címmel film is készült, melyet 2012-ben mutattak be.
Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal – számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.
Bővebben...
|
 |
VERONICA ROTH: A BEAVATOTT - TRILOLÓGIA |
Kriszti |
2016.08.04. 19:25 |
|
 VERONICA ROTH 1988. augusztus 19-én született Chicago-ban, Illinois államban, az Amerikai Egyesült Államokban. Barrington-ban, Chicago külvárosában nőtt fel. Van egy bátyja, Karl Vincent Roth, aki zenész. A középiskola elvégzése után a Northwestern University kreatív írás szakára iratkozott be, itt írta meg (házifeladata helyett) első könyvét, mely A BEAVATOTT (Divergent) címet viseli. Később diplomáját is megszerezte. 2011-benn feleségül ment Nelson Fitch fotóshoz, akivel ma is Chicago-ban élnek.
Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.
Bővebben...
|
|
STEPHENIE MEYER: ALKONYAT-SOROZAT |
Kriszti |
2016.08.03. 15:46 |
|
 Stephenie Morgan Meyer (Hartford, Connecticut, USA, 1973. december 24. –) amerikai írónő. Szülei Stephen és Candy Morgan. Keresztnevét édesapja után kapta, persze lányosítva. Öt testvére van: Seth (aki az írónő honlapját szerkeszti), Emily, Jacob, Paul és Heidi. Gyermekkorukat Phoenixben, Arizonában töltötték. Itt ismerkedett meg férjével is (akinek beceneve "Pancho") és 1994-ben össze is házasodtak. Stephenie egy évvel később sikeresen befejezte a Brigham Young Egyetem, angol szakát.
Az Alkonyat ötlete álmában fogant meg, egész pontosan 2003. június 2-án. Álmában egy halandó lányt látott, aki egy vámpír fiúval beszélgetett egy mezőn. A vámpír szerelmes volt a lányba, de ugyanakkor mérhetetlenül kívánta annak vérét is. Miután felébredt, úszóedzésre vitte fiait, és amíg rájuk várakozott, addig aprólékosan megírta álmának történéseit, később ez lett az Alkonyat (egyik leghíresebb) 13. fejezete. Szinte minden napját a számítógép előtt töltötte és írt. Éjjeliszekrényére jegyzetfüzetet és ceruzát készített ki. Amikor éjjel vagy reggel felébredt és álmában olyan dolgot látott, ami a könyv hasznára válhat, akkor rögtön leírta. Azelőtt soha nem írt semmit, de onnantól, hogy papírra vetette a 13-as fejezetet, csupán három hónapjába telt, míg elkészült a teljes könyvvel, és nekikezdett az Epilógusok írásának is. Rengeteget készített belőlük, így nyilvánvalóvá vált számára, hogy a történetnek még koránt sincs vége.
Az ALKONYAT, eredeti címén TWILIGHT egy négy kötetből álló vámpírrománc fantasyregény-sorozat, melynek írója az amerikai Stephenie Meyer. A sorozat Isabella Swan, egy tinédzserlány életét követi nyomon attól kezdve, hogy a Washington állambeli Forksvároskába költözik és beleszeret egy örökké 17 évesnek kinéző, valójában 109 éves vámpírba, Edward Cullenbe. A történetet Bella meséli, a Napfogyatkozás és a Hajnalhasadás néhány fejezetét kivéve, amelyekben a mesélő Jacob Black, Bella vérfarkassáváltozni képes barátja. Ezen kívül az írónő félbehagyott Midnight Sun című regényében Edward szemszögéből olvasható a történet, míg a 2010 júniusában megjelent The Short Second Life of Bree Tanner című novellában a Napfogyatkozás kötet egyik mellékszereplője mesél.
Bővebben...
|
|
J. K. ROWLING: HARRY POTTER |
Kriszti |
2016.08.02. 18:11 |
|
 JOANNE KATHLEEN ROWLING, gyakran: J. K. ROWLING, Chipping Sodbury, Anglia, 1965. július 31.–) angol írónő, a Harry Potter-sorozat írója.
A HARRY POTTER hét kötetből álló, fantasy műfajú regénysorozat. Szerzője J. K. Rowling. A sorozat főhőse egy kamasz varázsló, Harry Potter, és az ő barátai, Ron Weasley és Hermione Granger, akik a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanulói. A történet arról szól, miként próbálja meg Harry legyőzni a gonosz varázslót, Voldemort Nagyurat, aki megölte Harry szüleit és megpróbálja meghódítani a varázslóvilágot, s leigázni a varázstalan embereket, a muglikat. A könyv-sorozatból számos film, videojáték és más termék is készült. A sorozat első kötete 1997-ben jelent meg Harry Potter és a bölcsek köve címen, ami után óriási világsiker lett a többi kötet is. Az utolsó könyvet, Harry Potter és a Halál Ereklyéi, 2007 júniusában adták ki, azóta több mint 450 millió példányt adtak el a sorozatból, összesen 74 nyelven.
Bővebben...
|
|
SZERB ANTAL: A PENDRAGON LEGENDA |
Kriszti |
2016.07.28. 17:17 |
|
 SZERB ANTAL (Budapest, 1901. május 1. –Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője. Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.
Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott.
A PENDRAGON LEGENDA Szerb Antal 1934-ben megjelent regénye, egyben a szerző legfőbb szépirodalmi alkotása. Hegedüs Gézaszerint „A magyar irodalom legvilágirodalmibb remekművei közé tartozik,” Poszler György pedig „a csodaigézte filozopter egyszeri mesterművé”-nek nevezte. Műfaját illetően az esszéregény, bűnügyi regény és a kísértethistória keveréke, és ugyanezeknek a paródiája, maga az író filológiai detektívregénynek nevezte. 1934-ben Rózsakereszt címmel jelent meg.
Bővebben...
|
|
KERTÉSZ IMRE: SORSTALANSÁG |
Kriszti |
2016.07.27. 20:51 |
|
 KERTÉSZ IMRE (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért (Sorstalanság) 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje. Sorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásban részesülő, nagy nézettségű népszerű filmet. Műveit számos nyelvre lefordították, németül összegyűjtött művei a Rowohlt kiadó gondozásában jelennek meg, angolul a Random House, franciául pedig az Actes Sud adja ki.
Első regénye, a SORSTALANSÁG, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté, és aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez. A regény tárgyszerű, már-már dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé. A könyv folytatásai A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért.
Bővebben...
|
|
KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI HAGYOMÁNYAI |
Kriszti |
2016.07.26. 14:24 |
|
 KÁRMÁN JÓZSEF (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd. 1794 elején megindította az Uránia című negyedéves folyóiratot, melynek összesen 3 száma jelent meg és többnyire csak ő írt bele.
A FANNI HAGYOMÁNYAI Kármán József 1794-ben írt regénye, a hazai szentimentalista próza legismertebb alkotása. Benne az író egy „szép léleknek és érzékeny szívnek” történetét tárja elénk én-regény formájában. Az események, érzelmek a hősnő naplójából és leveleiből bontakoznak ki. A keletkezésének dátumából láthatjuk, hogy a nyelvújítás kora előtt íródott mű, azonban nyelvezete egyszerű, ma is könnyen olvasható. Az Uránia utolsó kötetében jelent meg először, 1795-ben. Kármán József úgy tesz, mintha valaki beküldte volna a művet az Uránia szerkesztőségébe, mintha nem ő lenne a szerző. Fiktív naplófeljegyzésekből, és levelekből áll mű, összesen 63 fejezet. Az utolsó fejezetek egyre rövidebbek. A mű nem fordítás, nincs olyan külföldi mű, amivel megegyezne, első magyar szentimentális regény.
A regény Fanninak, egy vidéki nemeslánynak naplójából és báró L.-néhez intézett leveleiből áll. Fanni édesanyja meghalt, édesapja újranősült, így Fanni szeretet nélkül maradt. Egy bálban megismerkedik és beleszeret T-ai Józsiba, aki viszonozza érzéseit. Boldogsága nem tart soká, mivel hamar apja fülébe jut, hogy lánya egy vagyontalan fiúba szerelmes, ezért eltiltják tőle. A lány belehal a szerelmi bánatba.
Bővebben...
|
|
BABITS MIHÁLY: A GÓLYAKALIFA |
Kriszti |
2016.07.25. 11:26 |
|
 BABITS MIHÁLY (Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, Krisztinaváros,1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. 1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán adta ki második kötetét (Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még főállásban tanít az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1913-ban írja meg első regényét A gólyakalifa címmel (csak 1916-ban jelenik meg). Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszból magyarra (1913-ban jelenik meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat (1940-ben utazik ki érte, Sanremóba).
1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégeműtéten esett át, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.
A GÓLYAKALIFA Babits Mihály első regénye. A mű egyszerre lélektani és detektívregény, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani földolgozása. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életét követhetjük nyomon tizenhat éves korától egészen rejtélyes módon bekövetkezett haláláig. A regényt több mint hússzor adták ki első megjelenése óta, filmkészült belőle, később színre is vitték, és azóta is játsszák. A mű többek között angol, német, cseh és finn nyelven is megjelent.
Bővebben...
|
|
JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER |
Kriszti |
2016.07.24. 19:11 |
|
 JÓKAI MÓR (született: Jókai Móric Komárom, 1825. február 18. Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókay Móricz néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
AZ ARANY EMBER Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól. Jókai azonos címmel drámát is megjelentetett 1884-ben. A mű a romantika és a realizmus világát állítja egymással szembe. A regény saját korában is és később is nagy népszerűségnek örvendett, számos nyelvre lefordították, és többször megfilmesítették.
Jókai bevallása szerint Az arany ember a legkedvesebb és legolvasottabb műve. Jókainak ez a legösszefogotabb alkotása. A kezdő fejezetetben megjelennek mindazok a motívumok, cselekmények, elemek, amelyek később felerősödve, kibontva adják a regény cselekményszövetét. A regényben a drámai küzdelem színtere: Tímár Mihály lelke. A hűség, a szerelem, a hatalom, a vagyon és az igazi boldogság ellentétei között való hányódás jelenti a nagy konfliktust.
Bővebben....
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
