A Helikon Kiadó (korábbi nevén: Magyar Helikon Könyvkiadó) klasszikus művek kiadására és a magyar könyvművészeti hagyományok ápolására, továbbfejlesztésére 1957-ben megalapított magyar állami vállalkozás, 1965-1982-ig beolvadt az Európa Könyvkiadóba, mint annak könyvművészeti osztálya, 1982-től pedig újra önálló kiadó és magánvállalkozás. Nevének hivatalos formája Helikon Kiadó Kft. A sok névváltozás ellenére a bibliográfiai leírásokban egyszerűen a Helikon szóval találkozunk.

Hivatalos weboldal: helikon.hu

Története: A Magyar Helikon kiadó a Kádár-kori könyvkiadás bibliofil kiadója volt. Igényes kiállítású könyveinek igen jelentős része a mai napig a gyűjtők féltett kincsének és a könyvkiadás nehezen utolérhető mércéjének számítanak.

A Magyar Helikon könyvkiadó első igazgatója Parczer Ferenc volt. Az azt megelőző évtizedek magyar tömegkönyveire általában az olcsó, igénytelen kiállítás és anyaghasználat volt jellemző. A Magyar Helikon célja a könyvkiadás színvonalának emelése volt igényesen tipografált és tervezett, jó minőségű papírra nyomott kötetek közreadásával.

A Magyar Helikon művészeti vezetője és legjelesebb könyvtervezője Szántó Tibor (1912-2001) könyvművész volt. Szántó az 1930-as évek elején Bortnyik Sándormagániskolájában, a "magyar Bauhaus"-ban tanult, a konstruktív szemlélet egész pályáján érvényesült, mindehhez a szakma és a történeti stílusok tökéletes ismerete és tudatos, soha nem erőltetett alkalmazása társult.

Elsődleges és legfontosabb feladata a magyar és a külföldi szépirodalom, a művelődéstörténet, a történelem és a képzőművészet témakörében igényes kivitelű hasonmás (fakszimile) és különleges értékű bibliofil kötetek közreadása. Sajnálatos módon azonban kifejezetten hasonmás könyvek kiadását (anyagi lehetőségek híján) egyre ritkábban engedheti meg magának. Színvonalas filozófiai, történelmi, szociológiai, pszichológiai, esztétikai és irodalomtörténeti munkák mellett szépirodalmi, művelődéstörténeti művek is szerepelnek a kiadó repertoárján. Ezzel széles olvasóréteg igényeit elégíti ki. 1965-ben egyesült az Európa Könyvkiadóval. Így a Magyar Helikon Kiadó, mint önálló kiadó megszűnt, illetve 1965 januárjától az Európa Könyvkiadó könyvművészeti osztályaként folytatta munkáját.

1982. január 1-jétől azonban - kiválva az Európa Könyvkiadóból - ismét megkezdte önálló működését, ekkor már Helikon Kiadó néven. Már indulásakor állami támogatás nélküli, önerős vállalkozás volt. 1994 óta magyar-amerikai tulajdonba került. 1982-1992 között a Helikon Kiadó igazgatója Molnár Magda; 1992-től ügyvezető igazgatója Berger Katalin, 1994-től Bolgár György, 1995-től Sziládi János, 1999-től pedig Pándi András; igazgatóhelyettes pedig Steinert Ágota volt. Első művészeti vezetője Haiman György, 1990-ig Szántó Tibor, 1990-től Kováts Imre lett.

A kiadó tagja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének, jó kapcsolatot ápol a könyvterjesztőkkel, a nyomdákkal és az ügynökségekkel. Jó példa erre a Helikon Könyvesház, ahol a könyvpiac széles választékával találkozhatnak az olvasók. A Magyar Helikon jelen van a magyar és nemzetközi fesztiválokon is. A kiadó könyvei minden évben szép sikereket érnek el a Szép Magyar Könyv versenyen, és számos jelentős egyéb hazai és külföldi könyvművészeti versenyen nyertek már díjat. A Helikon Kiadó mára a legrangosabb magyar kiadók egyike lett. Ez köszönhető a több évtizedes szakmai tapasztalatnak, ami garancia a minőségre is.

A Helikon Kiadó 2005 tavaszától új, színes, a mai ízlésnek jobban megfelelő, egységes küllemű megújult Márai-életműsorozattal jelentkezett, külön tisztelegve ezzel a szerző emlékének. A kiadó emellett külön sorozatot szentelt Lengyel László könyveinek is.