A könyv (nyomtatott papírkönyv) az UNESCO meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai (papír) információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva. A könyv nyomdaipari sokszorosítással előállított tömegtermék.

Az ókortól a 20. század közepéig a legfontosabb és legelterjedtebb információhordozó médium. Megjelenési formája változatos, leginkább összefűzött vagy -kötött, többnyire papír alapú lapokból áll. A papír tömeggyártása előtt pergament használtak. A lapokra felvitt jelek hordozzák az információt. Hagyományosan valamilyen nyelven, írásban, szövegként rögzített információt az olvasás művelete segítségével kapjuk vissza. Képi információt (illusztrációt) is tartalmazhat. Használatának megkönnyítésére a lapok oldalait számozzák, a tartalom részei közötti eligazodást a tagolás és a tipográfia mellett külön tartalomjegyzék, tárgymutató vagynévmutató is segítheti.

A könyvek nyilvántatása 

A könyveket a 16. század óta hagyományosan címük, szerzőjük, kiadójuk és kiadásuk városa szerint tartjuk nyilván. A 20. században a globális kiadóvállalatok megjelenésével a kiadás városának jelentősége elhalványult.

A jelenleg legáltalánosabban használt könyvnyilvántartó rendszer az ISBN Társaság számkódjaira épül. Az ISBN-jelzés elő kódcsoportja a könyv származási országára vagy nyelvére, a második kódcsoport a Társasághoz társult könyvkiadók kódszámából, a következő kódcsoport a könyv azonosítására, az utolsó számjegy pedig az ellenőrzésre szolgál. Az ISBN számokhoz automatikusan hozzárendelhető a hasonlóan szabványos, gépek által leolvasható vonalkód is.

A könyv részei 

A könyveknek vannak formai és tartalmi részei.

A könyv formai részei: A könyv két fő formai része a könyvborító és a könyvtest.

A könyvborító részei:

• védőborító
• kötéstábla
• gerinc
• fülszöveg

 A könyvtest részei:

• védőlap
• előzéklap (vagy előzék)
• címlap
• számozott oldalak
• mellékletek, táblák

• a főszöveget megelőző járulékos részek;
• főszöveg (a tulajdonképpeni könyv);
• járulékos részek (irodalomjegyzék, utószó, tárgy- és névmutató, stb., stb.

A tartalomjegyzék is a könyv használatát segíti. Megmutatja a mű felépítését. Az ismeretközlő művekben mutatókat is találhatunk. Ezek betűrendben sorolják fel a könyvben szereplő fontos fogalmakat, személyneveket, földrajzi helyeket. A melléklet és a függelék olyan információkat tartalmaz, amiket a szerző fontosnak talált, de nem akart a műben elhelyezni. (például táblázatok, rövidítések, nagyobb képek jegyzéke) Néha hibajegyzéket is jelentetnek meg a könyvhöz, amely javításokat tartalmaz. Mindez bekerülhet a könyvbe is, de önállóan is megjelenhet.

A könyv főszövegét megelőző járulélos részek

Az előszó a könyv megjelenésének, keletkezésének körülményeiről ad tájékoztatást. A bevezetést a szerző írja, segítségképpen a téma megértéséhez.

A könyv főszövegét megelőző részek elhelyezkedése:

Fontos tudni, hogy a főszöveget megelőző címnegyedben (az első négy oldal) soha nem szerepelhet oldalszám, de a könyv oldalainak számozásába beleszámítanak! A könyv kialakítása következtében lehetnek üres oldalak, amelyeken sem fejléc, sem lábléc, sem oldalszám nem szerepelhet!

(*)A tartalomjegyzék műszaki és természettudományos témájú könyvekben, enciklopédiákban a könyv elején (a címnegyed után) található, míg egyéb témájú könyvek tartalomjegyzéke a könyv végén található.

A könyv főszövegének részei

• Első szövegoldal mindig páratlan oldal
• Első jegyzetoldal lehetőleg páratlan oldal

A mű szövegét az író tagolhatja részekre, fejezetekre, alfejezetekre. Előfordul, hogy ezek neveit a könyv minden lapjára ráírják. Ezt élőfejnek nevezzük. Az élőfej a lexikonokban fontos szerepet kap, hiszen segít az eligazodásban. Szépirodalmi műben felesleges! A jobb megértést segítik a lábjegyzetek (a lap alján levő magyarázat) és a széljegyzetek (a lap szélén elhelyezett magyarázat).

A könyv főszövegét követő járulékos részek 

A tartalmi rész után az utószó következhet, ami az alkotás végén található és a szerző művel kapcsolatos közléseit tartalmazhatja.

A könyv főszövegét követő részek elhelyezkedése: