Könyvkiadásnak nevezzünk minden olyan tevékenységet, amikor különböző tárgyú műveket kiválasztanak, előkészítenek és megjelentetnek. A könyvkiadás fogalma folyamatos átalakuláson ment keresztül a történelem során, viszont ami mindvégig közös volt, hogy a könyvek kiadása a könyvkereskedelemre épült.

Könyvkiadás története

Már a római birodalomban találkozni lehet azzal i. e. I. századtól, hogy a könyvkereskedők nemcsak eladták, hanem előzőleg le is másoltatták az eladni kívánt kéziratokat. De léteztek olyan kiadók is Rómában, amelyek nem végeztek könyvkereskedelmi tevékenységet, pontosabban bizonyos témákra, egyénekre szakosodtak. A Sosius testvérek elsősorban szépirodalommal foglalkoztak (ezen belül Horatius műveinek kiadására helyezték a legnagyobb hangsúlyt), Valerianus Pollius politikai és jogi könyveket adott ki, Atticus pedig Cicero műveit. Volt olyan szerző, Martialis, akinek több kiadó is kiadta a műveit: Quintus Pollius Valerianus az ifjúkori verseit, Secundus – aki egy felszabadított rabszolgából lett egyszerre könyvkiadó és könyvkereskedő és a kis pergamenpéldányokra specializálta magát – az első könyveit, Atrectus – aki díszes, drága tekercseket árult – mint vetélytárs, díszesen elkészített kötetet adott ki tőle. Később epigrammái díszkötéses árusítására egy Tryphon nevű egyén szerez jogot, akit a kiadójának is nevezett egyben Martialis. A Sosius testvérek és Atticus másolóirodáiban a rabszolgáknak lediktálták a megjelenő mű példányait, amit ők csoportosan írtak le, így az akkori átlagos kiadásszámoknál nagyobb példányszámban tudtak megjelenni a művek.

Az ismert szónokok és írók kaptak honoráriumot, de a kevésbé méltányolt tudósok és költők nehezen találtak kiadót maguknak, s ha mégis akadt valaki, aki kiadta írásukat, honoráriumot nem fizetett nekik. Az írók ezért úgy segítettek magukon, hogy gazdag mecénásra igyekeztek szert tenni, akinek írásművüket ajánlották. Cserébe a mecénás megajándékozta a szerzőt, vagy esetleg állandó támogatásban részesítette.A középkorban a könyv nem volt árucikk, így könyvkiadás sem létezett sokáig, a kódexeket is csak ajándékozás vagy csere céljából másolták át a kolostorokban.

A 11–14. században több európai városban egyetemek jöttek létre (az első középkori európai egyetem a bolognai egyetem volt 1088-ban). Az egyetemek létrehozása szükségessé tette egyetemi jegyzetek elkészítését és közreadását. Az egyetemi jegyzeteket – vagyis a péciákat – és tankönyveket stacionárius irányításával diákok másolták soronkénti díjazásért. A stacionariusok olyan személyek voltak, akiknek az állandó, helyhez kötött boltjában „peciákat” lehetett kölcsönözni és emellett sokszorosították is azokat.A mai értelemben vett könyvkiadás a könyvnyomtatás megjelenésével vette kezdetét, mivel a nyomdászok nagyobbrészt nemcsak kinyomtatták, hanem ki is adták és terjesztették is a könyveket.

A 17–18. században viszont a szerzők már maguk adták ki a könyveiket, a kiadás költségeit pedig mecénások megnyerésével, előfizetők gyűjtésével próbálták előteremteni (némely nyomdász viszont még a 17. század végén is felvállalta azt a szerepet, hogy könyveket adott ki). A 17. században a holland Elsevier volt a legjelentősebb kiadó-nyomdavállalat (ma is meghatározó). A 18. század második felétől jelennek meg a mai értelemben vett könyvkiadók, akik önálló vállalkozóként tiszteletdíj ellenében átveszik a szerzőtől a kiadás jogát.

1812–ben Friedrich Koenig feltalálta a tégelyes gyorssajtót, ezáltal a művek gyorsabban állítódtak elő nagyobb példányszámot téve lehetővé. A könyvkiadók épp ezért saját nyomdákat is alkalmazni kezdtek. A sikeresebb írókat, költőket most már szerződésekkel próbálták magukhoz kötni.

A technika fejlődése és a világgazdaság átalakulása mind nagyobb tőkebefektetéseket tett szükségessé, így a 19. század végére nagy kapitalista részvénytársaságokká alakult át sok könyvkiadó.

A 19. század neves könyvkiadói voltak:

 - Németországban: a Cotta könyvkiadó és könyvkereskedő cég (Stuttgart);

- a Göschen Könyvkiadó (ez 1838–1868 között a Cotta-család tulajdona volt, majd önálló lett megint) (Lipcse);

- a Teubner Könyvkiadó (Lipcse);

- a Reclam Könyvkiadó (Lipcse).

• Amerikában és Angliában: - a Harper Könyvkiadó (New York)

- és a Macmillan Könyvkiadó (Londonban nyílt meg 1843-ban, később fiókokat nyitott New Yorkban, Bostonban, Chicagóban, San Franciscóban).

• Franciaországban: - Hachette Könyvkiadó (Párizs).

• Olaszországban: - Hoepli Könyvkiadó (Milánó).

A szerzőnek lehetősége van saját gondozásban is megjelentetni könyvét. Saját műveiket, kiadói háttérrel nem rendelkező szerzők megjelenési lehetősége a szerzői kiadás.

A szerzői kiadás (self-publishing) az elektronikus könyvkultúra új jelensége. Ebben az informatikai konstrukcióban a szerző maga tölti fel művét egy könyváruházba, és egyedül dönt a mű további sorsáról. Szándékainak és ízlésének megfelelően határozza meg az árat, a kiadás lokalizációját (Magyarországon vagy más globális portálokon is árulják-e), a mű formai jegyeinek főbb elemeit. A tudományos vagy szépirodalmi művet közvetlenül az író juttathatja el az érdeklődőknek. Ez is a neve az új könyvmozgalomnak: független kiadás, vagy más oldalról nézve: független szerző. A mai szerzők előtt nyitva áll az egész világ. Ha képesek és vállalják az odafigyelést, feltölthetik műveiket a glóbusz bármelyik indie portáljára.

A könyv ön-menedzselés sikere megállíthatatlan. A gyors terjedéshez hozzájárul az is, hogy a szerző részére a publikálás ingyenes, mert a teljes közzététel automatizált. A könyv eladási árából az alkotót nem a szokásos tíz százalék körüli jogdíj illeti meg, hanem ennek sokszorosa. Minimum ötven százalék, függően az eladási közreműködők számától.

A szerzői kiadás azért is jelent új színt a könyvkiadásban, mert minden idők legolcsóbb könyveit kaphatja meg általuk az olvasó. A szerzői kiadás új színt hozott a könyvkiadásterületére. A korábbi eljárás - amely szerint a kiadó kiadja, a kereskedő árulja a könyvet, a szerző meg izgul és dedikál – mellett a szerző napjainkban aktív szereplőjévé lett a könyve sorsának.

Magyarországon angolszász mintára pusztán online szolgáltatásként a Publio Kiadó indította el szolgáltatását 2011-ben. Itt ekönyv és nyomtatott könyv kiadására is van lehetőség.