Az e-könyv (angolul e-book) az elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget és egyes esetekben képet tartalmazófájl, amely digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasáshoz megfelelő elektronikai eszköz, e-könyv-olvasószükséges.

Az e-könyvet, azaz elektronikus könyvet az internet megjelenése hívta életre. Korábban is készítettek olyan elektronikus dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán azóta nevezik ezeket, amióta letölthetővé váltak az internetről. Az e-könyvek elterjedésének másik feltétele a megfelelő méretű és minőségű kijelzővel rendelkező hordozható eszközök megjelenése. Jelenleg a célnak leginkább megfelelő olvasó eszköz az ún. e-papír kijelzővel ellátott e-könyv-olvasók, amely technológia - habár nem erre a célra fejlesztették ki - a minőségi feltételeknek legjobban megfelel. A kijelző a papíralapú könyv olvasásához hasonló élményt biztosít és hosszú időn keresztül olvashatunk anélkül, hogy az a szemnek megterhelő lenne.

Jellemzői:

Az e-könyvek egyik jellegzetessége, hogy mivel nyomtatási költség nem terheli őket így olcsóbban értékesíthető, a virtuális formának köszönhetően pedig jobban és gyorsabban terjeszthető. Az e-könyvek létrehozásának alacsony költségéből eredően ma már számos olyan könyv van, ami csak elektronikusan létezik. Sőt, amióta az internetmarketing is felismerte az e-könyvekben rejlő lehetőségeket, számos e-könyv ingyenesen is letölthető.

Az e-könyvek magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy az olvasó az elektronikus könyvet kinyomtassa és úgy olvassa el, bár ez nem célszerű, mert így drágább, mint a hagyományos nyomdai eljárással készült könyvek. Az e-könyvek terjesztésének egyik kulcsfontosságú kérdése a szerzői jogvédelem érvényesítése, amely másolás és nyomtatási blokkolás integrálását jelenti. Egyes kiadók csak úgy egyeztek bele tulajdonukban lévő művek e-könyvbeli közléséhez, ha megfelelő védelmet szavatolnak az internetes terjesztők.

Formátumok:

Az e-könyvek formátumai jellemzően két nagy csoportba sorolhatóak: a platformfüggetlen és a platformfüggő formátumok közé. Más szempontból csoportosítva, lehetnek általános dokumentumformátumok vagy direkt e-könyvek közzétételére kifejlesztett formátumok. A leggyakoribb formátumok (a teljesség igénye nélkül):

• .txt: egyszerű szöveges fájl. Platformfüggetlen, talán a legtöbb eszközzel és szoftverrel megnyitható. Ezen kívül előnye még a kis méret (A Biblia.txt formátumban mindössze 4 MB), hátránya viszont, hogy nem tartalmaz formázási adatokat, illetve képeket, így a .txt-ben készült e-könyv meglehetősen puritán.
• .pdf dokumentum: az Adobe Systems által kifejlesztett, platformfüggetlen dokumentumformátum. Eredetileg PC-re fejlesztették ki és az interneten általános dokumentum formátummá vált. Az olvasásukhoz telepíteni kell a PC-re az Adobe Acrobat Reader nevű (ingyenes) programot, vagy egyéb, a pdf-et kezelő alkalmazást. Az újabb e-könyv-olvasó eszközök, már alapban képesek a pdf formátum megjelenítésére. Előnye, hogy képeket és formázási paramétereket, valamint hipertext-elemeket is tartalmazhat (ezek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes részei, vagy más dokumentumok között), így ezzel már a hagyományos, papír alapú könyvvel, újsággal egyenrangú, illetve annál többet tudó kivitelű dokumentumok készíthetőek. Hátránya, hogy sok képet tartalmazó vagy nyomdai felhasználásra szánt változatai sok eszköz számára kezelhetetlenül nagy méretűek. A pdf rugalmasságának köszönhetően előfordul, hogy egy dokumentum szövege nem digitális szöveg karakterként hanem képi ún. raszter formátumban tárolnak, de ez nem optimális, inkább illegális másolatokra vagy rövid dokumentumokra jellemző.
• .doc formátum: a Microsoft Word szövegszerkesztőjének dokumentumformátuma.
• HTML formátum: a weboldalak formátuma. Platformfüggetlen, számos alkalmazással megnyitható. Képeket és formázási információkat, valamint hipertext-elemeket is tartalmaz.
• futtatható exe, .jar, stb. fájl. A futtatható fájl alapú e-könyvek közös jellemzője, hogy a szöveget, képet, formázási utasításokat és a megjelenítő alkalmazást egy fájlba ágyazottan tartalmazzák. Általában platformfüggőek, előnyük viszont az, hogy a felhasználó "készen kap mindent": ezek esetében kizárható az olvasóprogram és a dokumentum inkompatibilitása. A futtatható alapú technológiának másik tulajdonsága, hogy (formátumtól függően) sok-sok kiegészítő marketing technikát lehet beépíteni e-könyvekbe. Megfelelő e-könyvkészítő szoftverrel meg lehet oldani például, hogy az e-könyv mindig a készítő aktuális hirdetéseit mutassa, függetlenül attól, hogy az első, eredeti példány mikor került ki. (Az e-könyv a megfelelő olvasó eszköz segítségével le tud tölteni frissítést az Internetről.) Ezekkel a formátumokkal az is megvalósítható, hogy az olvasónak regisztrálnia kelljen ahhoz, hogy megnyithassa a könyvet. (Ennek akkor van jelentősége, ha a szerző vagy a forgalmazó szeretné megkapni minden olvasó email-címét, és így közvetlenül megszólítani őket.)
• Képi (raszter) formátum. Leggyakrabban jpg/jpeg. Alapvetően nem optimális, de egyes esetekben nyomdai célra létrehozott rövidebb anyagokat így adnak közre. Néha illegális másolatokat készítik így.

Kizárólag e-könyvekhez használt formátumok:

• .azw: az Amazon Kindle e-könyv-olvasó dokumentumformátuma, másolásvédett
• .mobi vagy .prc: a platformfüggetlen Mobipocket Reader alkalmazás dokumentumformátuma.
• .epub: platformfüggetlen formátum széleskörű formázási lehetőségekkel.
• .pdb: a Palm OS-ra kifejlesztett eReader szoftver dokumentumformátuma.
• .lit: a Microsoft Reader formátum.

Készítése:

E-könyvet – a formátumtól függően – számos szoftver alkalmazásával készíthetünk. Ezek lehetnek általános szövegszerkesztők vagy olyan konverter programok, amelyek az általános szövegformátumból alakítanak ki speciális e-könyv fájlokat.

Terjesztése: 

Az e-könyveket legálisan a szerzők vagy könyvkiadók önállóan, online könyvesboltokban, esetleg e-könyvtárakban publikálják. A kereskedelmi e-könyvek készítésének van már Magyarországon is intézményesült formája, ugyanis a Nagy E-könyv Program keretében bárki csatlakozhat egy üzleti érdekeltségű mentorhálózathoz. Az általuk preferált keretrendszerben multimédiás 3D e-könyv alkalmazásokat készítenek, amelyeket a világhálón értékesítenek.

A szerzői jogok megsértése esetén a publikálás illegális, „kalózkiadásnak” minősül. A magánszemélyek által készített és az interneten illegálisan megosztott e-könyvek mégis nagy népszerűségnek örvendenek – főleg a világ szegény részein. A kalózkodásnak több oka van. Némelyik kiadó egyáltalán nem foglalkozik digitális terjesztéssel, nehogy a papíralapú kiadványai keresletét csökkentse. Más kiadók a papíron megjelenő könyvvel szinte azonos áron kínálják a fájlokat. A 2010-es évek Magyarországán egyes tudományterületeken a friss szakirodalom papíralapon elérhetetlen, az illegális csatornák használata nélkül a tudományos kutatómunka ellehetetlenülne.

Az e-könyv-olvasó (avagy e-book-olvasó) elektronikus könyvek olvasására alkalmas speciális számítógép. Tágabb értelmezésben ide tartozik az összes olyan számítástechnikai eszköz, amely önmagában ill. megfelelő szoftvertelepítésével alkalmas e-könyvek olvasására. Ilyenek például az okostelefonok, PDAk, számítógépek, táblagépek.

Speciális kialakításuknak köszönhetően sokkal inkább alkalmasak elektronikus szöveges tartalmak olvasására, mint a többi fent felsorolt eszköz, mivel jellemzőjük az alacsony fogyasztású processzor, a napfényben is olvasható háttérvilágítás nélküli e-papír kijelző, ami alig fogyaszt áramot, továbbá könnyűek és egyszerűen kezelhetőek.

Története:

Michael S. Hart 1971-ben Amerikában önkéntes vállalkozásként indította útjára a „Gutenberg Project”-et, amely egy digitalizálási projektnek tekinthető. Célja az volt, hogy a lehető legtöbb kulturális dokumentumot nyílt formátumok alkalmazásával tegyen ingyenesen hozzáférhetővé. Ez nevezhető a legelső digitális könyvtárnak. A Xerox PARC fejlesztésekbe kezdett és hamarosan előállt az e-papír első prototípusával, amit később felhasznál E-könyv iparág is.

1977-ben már beszélhetünk ECD monitorokról, de az első igazi áttörés csak 1993-ban volt. Joseph Jacobson kifejlesztette az e-papír alapelvéül szolgáló elektromosság hatására fehérre vagy feketére színeződő cseppek technológiáját, továbbá a mikrokapszulákat, amelyekben elektromos töltéssel rendelkező fehér olajban oldott fekete elemek voltak.1997-ben Jacobson megalapította saját cégét, a technológia kereskedelmi célú kifejlesztésére. Később megalkották a fekete, fehér buborékon alapuló technológiát.

1996-ban óriási újításként megjelent a Palmtop, melyre a Microsoft kifejlesztette a CE OS-ét. Ezután már nem volt megállás. Jöttek a PDA-k, notebookok és az okostelefonok. Ezek mind alkalmasak elektronikus tartalmak olvasására, de korántsem megfelelőek.

1998-ban már használatos az „eBook” elnevezés, de az ekkor gyártott e-könyv-olvasók még kivétel nélkül mind ECD technológiával készültek. Ezek beépített fényforrással rendelkeztek (mit, ahogyan a ma is használatos számítógépek, laptopok és PDA-k), ami hátulról világítja meg a képernyőt, amelyben elektromos áram hatására megváltozik a folyadékkristályok fényáteresztő képessége, így szűri ki a különböző színeket a fehér háttérvilágításból. Ezeken a kijelzőkön a sokszor helytelen beállítás miatt (túl fényes, nagyon kontrasztos) meglehetősen kellemetlen hosszabb szövegeket olvasni, arról nem is beszélve, hogy e hatások miatt hosszú távon ronthatja a szemet. A mai e-könyv-olvasók hatalmas újítása, hogy nem rendelkeznek háttérvilágítással, így az igazi könyvekhez hasonlóan csak világosban olvashatóak. Pontosan az a lényeg, hogy a lehető leginkább hasonlítson a megjelenése a papíréhoz, azaz az olvasás ne erőltesse meg a szemet. A technológia másik nagy előnye, hogy csak akkor fogyaszt áramot, ha a megjelenített tartalom változik. Az akkumulátor teljesítményeket éppen ezért nem órában, hanem lapozásokban adják meg. Nem szükséges kikapcsolni, ha félbehagyjuk az olvasást. Csak lerakjuk, és később onnan folytatjuk a könyvet, ahol abbahagytuk. A kijelzőt elektronikus papírnak (Electronic Paper) hívják, de használják az „e-ink” és „e-paper” kifejezéseket is. Az első ilyen technológiával gyártott e-könyv-olvasó a Sony Librie volt, ami 2004-ben jelent meg. Azóta számos olvasó követte, egyre több cég foglalkozott a fejlesztéssel és a gyártással. Ezzel szemben az ilyen készülékekhez szükséges szürkeárnyalatos e-papír döntő többségét az E Ink Corporation készíti továbbra is. 2014-ben az e-könyvolvasók piacát toronymagasan vezeti az Amazon Kindle nevű modelljével. Becslések szerint piaci részesedése 90 százalék körüli. A nagy globális szereplők közül egyelőre még Kobo és a Barnes and Noble a versenytárai. Ebben az évben a japán Sony cég bejelentette, hogy kivonul az e-könyvolvasók piacáról, miután arról lényegében kiszorult. A PRS-T3 modell az utolsó e-olvasója a japán cégnek, amelynek kifutása után a cég beszünteti az e-könyvolvasók gyártását. Az iSuppli elemzőcég szerint az elektronikus könyvolvasók piaca 2011-ben volt a csúcson, 23 millió darab fogyott akkor belőlük világszerte, azóta azonban az eladásaik folyamatosan esnek vissza, mivel sok felhasználó inkább nagy kijelzős okostelefonját vagy tabletjét használja e-könyvek megjelenítésére. 2012-ben már a 15 milliót sem érte el az eladott e-olvasók száma, 2013-ban pedig alig haladta meg a 10 millió darabot világszerte. Az iSuppli a közeli jövőre a piac további zsugorodását vetíti előre, idén már csak 8 millió körüli eszközt adnak majd el az elemzőcég szerint. 

E-könyv olvasók:

Íme egy felsorolás a Magyarországon kapható, gyakran használatos e-könyv-olvasókról és rövid bemutatásuk.

• Kindle

Az Amazon amerikai könyváruház saját olvasóeszközeinek családja. Magyarországon megjelent lényeges típusai: a 6 hüvelykes (kb. 152 mm) átlójú és a 9 hüvelykes (kb. 230 mm átlójú) kijelzős „nemzetközi” (International Edition) modellek. A kisebbik változat 3G ésWi-Fi, valamint csak WiFi vezeték nélküli kapcsolódási protokollal vannak ellátva, amelyeken keresztül itthonról is alkalmasak az Amazon könyváruházának elérésére és tartalom letöltésére is. Mindegyik eszköz a PRC és azw formátumot (ez utóbbi az Amazon saját másolásvédelmi rendszere) használja, bár DRM-mentes PDF megjelenítésére is alkalmasak.

• Nook

A Barnes & Noble amerikai könyváruház saját olvasója. 6 hüvelykes kijelzője alatt található beépített színes LCD kijelző az eszköz kezelését teszi egyszerűbbé. Magyarországon csak a wifi működik (ezzel korlátozottan böngészésre is alkalmas), maga a könyváruház elsősorban szerzői jogi aggályok miatt nem elérhető (sem wifin, sem 3G-n). Az ePub formátumot támogatja az Adobe másolásvédelmével. Magyarországi címre hivatalosan nem rendelhető, csak magánimport útján szerezhető be.

• Jinke (Koobe)

Az Amazon Kindle mellett a legismertebb e-könyv-olvasó gyártó. A kínai vállalat összes modellje kapható Magyarországon is. Széles formátum- és nyelvtámogatás, valamint egyszerű kezelhetőség jellemzi.

• Bookeen Cybook

Délkelet-ázsiai gyártott termék. Ismert még eClicto és eSlick néven is. Előbbi a lengyel e-könyv kezdeményezés dedikált eszköze, utóbbit a gyártója igen komoly PDF-támogatással „áldotta meg”. Maga az alapkészülék egy 6 collos einkes kijelzővel rendelkezőt belépő modell, csupán a legszükségesebb kezelőszervekkel, alapfunkciókkal.

• Sony eReader

A japán gyártó két termékkel van jelen a magyar piacon, egy kisebb 5 hüvelykes és egy nagyobb, 6 hüvelykes, klasszikus érintőképernyős változattal. A tartalomról off-line módon kell gondoskodni, mivel nincs mód vezeték nélküli elérésre. Az ePub formátumot részesítik előnyben. A 2010 végi modellfrissítés érdemi változást hozott: mindkét modell érintőképernyős lett és megkapta az e-ink új, „Pearl” nevű, a korábbinál nagyobb kontrasztú kijelzőjét.

• 'txtr Reader

A viszonylag kis német vállalkozás egy 6 hüvelykes kijelzővel ellátott eszközt készített, extraként pedig egy komplex üzleti modellt is fejlesztett hozzá, amivel bármelyik kiadó képes a saját boltját létrehozni. Maga ez e-könyv-olvasó az egyik legkisebbnek és leggyorsabbnak számít jelenleg a piacon, ugyanakkor bolti (végfelhasználói) ára az egyik legmagasabb.