JÓKAI MÓR (született: Jókai Móric Komárom, 1825. február 18. Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Jókay Móricz néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.

AZ ARANY EMBER Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól. Jókai azonos címmel drámát is megjelentetett 1884-ben. A mű a romantika és a realizmus világát állítja egymással szembe. A regény saját korában is és később is nagy népszerűségnek örvendett, számos nyelvre lefordították, és többször megfilmesítették.

Jókai bevallása szerint Az arany ember a legkedvesebb és legolvasottabb műve. Jókainak ez a legösszefogotabb alkotása. A kezdő fejezetetben megjelennek mindazok a motívumok, cselekmények, elemek, amelyek később felerősödve, kibontva adják a regény cselekményszövetét. A regényben a drámai küzdelem színtere: Tímár Mihály lelke. A hűség, a szerelem, a hatalom, a vagyon és az igazi boldogság ellentétei között való hányódás jelenti a nagy konfliktust. 

Bővebben....