A GYERMEKIRODALOM a gyermekek, a komolyabb művek befogadására még éretlen fiatalok számára írt, az ő igényeiket kielégítő szépirodalmi művek összessége. A gyermekirodalom alkalmazott irodalom is. Gyermek, ill. ifjú főhőse van a legtöbb (ilyen) gyermekirodalmi műnek. A gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmának tágabb értelmezésében ide soroljuk az ismeretterjesztő irodalmat is, valamint a szórakoztató irodalom és az ismeretterjesztés határmezsgyéjén elhelyezkedő sci-fit is.

A magyar ifjúsági irodalom gyöngyszemei között tartjuk számon Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című művét, Fekete István több regényét (sok állatregényét, például a Vukot és a Bogáncsot, azonkívül a Tüskevár, a Téli berek, A koppányi aga testamentuma és a kevésbé ismertVégtelen út című regényeket) valamint Szabó Magda ifjúsági regényeit: (Álarcosbál, Születésnap, Abigél). A kamaszirodalom talán legnépszerűbb alkotásai Csukás Istvánregényei: (Keménykalap és krumpliorr, Vakáció a halott utcában). A 60-as 70-es 80-as években íródott ifjúsági regények közül sok szól lakótelepi ('kulcsos') gyerekekről (pl. Nagy Katalin ifjúsági regényei). Böszörményi Gyula 2002-ben indult Álomfogó-regénysorozata („a magyar Harry Potter”) arat nagy sikert a magyar serdülők körében, Erdélyben pedig Csire Gabriella eposz- és mítoszfeldolgozásai. Bővebben... 

A krimi vagy bűnügyi regény az epika (elbeszélő irodalom) egy népszerű tematikus műfaja, amely a bűntények felderítésével, elkövetésük bemutatásával, illetve lélektani indítóokaik vizsgálatával, valamint a bűnözők, nyomozók („detektívek”) és bűnügyirendőrök világával foglalkozik. A krimik formai műfajuk szerint döntően regények, ritkábban elbeszélések vagy drámák. A krimit általában megkülönböztetik a művészi célú szépirodalomtól, valamint az olyan tematikus műfajoktól, mint a sci-fi, a horror vagy atörténelmi regény. Egyes krimiknél azonban ezek a határok elmosódnak, így több műfajba is tartozhatnak. A kriminek több speciális alműfaja is van, mint a detektívregény, a jogi krimi, rendőrségi krimi, politikai krimi, a bírósági dráma vagy a „kemény krimi”(hardboiled). A krimi olyan mű amelyben a gyilkosságot vagy annak elkövetőjét többnyire nem lehet látni. Könnyen összetéveszthető az egyre gyakoribb horror-scifi sorozatokkal.

Legjelentősebb krimiírók: Agatha Christie, Arthur Conan Doyle, Robin Cook

Magyar szerzők: Kondor Vilmos, Kovács Noémi, Lőrincz L. László, Szerb Antal, Sztanó László

A szerelmes regény vagy romantikus regény irodalmi műfaj; az ilyen típusú művek általában két ember közötti szerelemmel foglalkoznak, és érzelmileg kielégítő, optimista befejezéssel zárulnak. Kereskedelmileg két típusba sorolhatók: vannak a rövidebbregények, melyek körülbelül egy hónapig kaphatóak (ilyenek például a Harlequin-kötetek), illetve a nagyobb lélegzetvételű, tartósan könyvesboltokban árusított kötetek. Műfajilag több csoportra is oszthatók: léteznek például történelmi szerelmes regények, tudományos-fantasztikus és paranormális jelenségekről szóló, de akár a thrillert vagy a krimit ötvöző alkotások és erotikus művek is.

Az egyik legelső szerelmes regény Samuel Richardson Pamela avagy az erény jutalma című, 1740-ben íródott regénye, amely több szempontból is forradalminak számított: teljes mértékben az udvarlásról szólt, méghozzá a főhősnő szemszögéből. Jane Austentovábbfejlesztette a műfajt a Büszkeség és balítélettel. Austen munkássága inspirálta Georgette Heyert, aki 1921-ben a történelmi szerelmes regény műfaját vezette be a köztudatba. Egy évtizeddel később az angol Mills and Boon kiadó megjelentette az első rövid, sorozatjellegű romantikus regényeket, amiket Észak-Amerikában a Harlequin Enterprises Ltd adott ki.

A modern szerelmes regény műfaja 1972-ben született meg, amikor megjelent Kathleen Woodiwiss The Flame and the Flower című regénye az Avon Books kiadásában, puha kötésben. Az 1980-as években a szerelmes regények virágkorukat élték.

Észak-Amerikában a szerelmes regény a legnépszerűbb irodalmi műfaj, az eladott puha kötésű könyvek 55%-át tették ki 2004-ben. Bár Európában is igen népszerű, a legtöbb, e kategóriában született alkotás angol nyelvű íróktól származik, ami az angolszász világnézet dominanciáját jelenti a műfajon belül. Bővebben...

A blogregény weben kialakuló, többnyire blogbejegyzések formájában közzétett interaktív irodalmi próza. A hagyományos regények és naplóregények az irodalom passzív diskurzusában születnek. Ezzel szemben a blogregény olvasói aktív részesei lehetnek a folyamatnak, hozzászólások, fórumok, levelezési listák, vagy akár mikroblog bejegyzésekkel. A legtöbb irodalmi iskola nem foglalkozik a blogregénnyel, mint önálló műfajjal, de ez a trend valószínűleg pár éven belül megváltozik, hiszen a blogregény irodalomkritikai és szövegszemiotikai szempontból igen érdekes kérdéseket vet fel, kiváltképp az író és olvasó státuszának kérdéskörében. Lehetővé teszi olyan tartalmak beszúrását a történetbe, melyek más formátumban lehetetlenek, mint a zene, kép, videó, hivatkozás, stb... 

A thriller elsősorban filmes műfaj, neve az angol „thrill” (IPA: θrɪl) szóból jön, ami borzongást jelent. Ennek megfelelően az ismeretlentől való félelmet, ezt az archetipikus élményt idézi fel, mely az ősidőktől kezdve hat az emberre. Többnyire igaz a műfaj szereplőire, hogy megéreznek egy bizonyos bajt, mely fenyegeti őket, de sokáig nem szembesülnek azzal – ahogy a néző sem –, ezzel jön létre a kívánt feszültség, izgalom a nézőben. Jeles képviselője, s egyben formálója, megalkotója is volt a műfajnak Alfred Hitchcock.

A lélektani regény vagy pszichológiai regény nagyprózai szépirodalmi műfaj, amelyben a szereplők részletesen kidolgozott gondolatvilága, érzelmi és tudati élete, vagy éppen tudatalattija hangsúlyosabb szerepet tölt be, mint a mű cselekménye. A lélektani regény (roman psychologique) kifejezést a 19. század végén Paul Bourget francia esztéta alkalmazta először a szentimentalizmus és a romantika stíluskorszakaiban fogant szépirodalmi alkotásokra. A 20. század esztétikájában e fogalommal párhuzamosan, némi jelentésbeli átfedéssel elterjedt az analitikus regény elnevezés is, amellyel apszichoanalízis módszereivel a pszichés komplexusokat, a magányt, a szorongást feldolgozó regényeket illetik.

A lélektani regény klasszikusai között tartják számon Madame de la Fayette Clèves hercegnő (1678) című művét, Stendhal, Goethe, E. T. A. Hoffmann, Dosztojevszkij, Flaubert,Zola, Thomas Mann, Joyce, Zweig egyes műveit. A realizmus és a naturalizmus szülte meg a korszerű, differenciált lélekábrázolás igényét a regényirodalomban, ami a 20. századra a társadalomábrázolás egyik fő eszközévé vált. A magyar irodalomban a lélektani regény legkiemelkedőbb képviselője Németh László (Gyász, Iszony).