Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE	Kriszti	2016.07.23. 12:44
STENDHAL (Grenoble, 1783. január 23. – Párizs, 1842. március 23.) 19. századi francia író. Egyike a realizmus első képviselőinek Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir, 1830), illetve A pármai kolostor (Le Chartreuse de Parme, 1839) című regényeiben. A VÖRÖS ÉS FEKETE (Le Rouge et le Noir) Marie-Henri Beyle, ismertebb álnevén Stendhal 19. századi francia író egyik legjelentősebb, 1830-ban kiadott regénye. A mű a realizmus korszakának első alkotásai közé tartozik. A mű egy karrierregény, mely a főszereplő társadalmi érvényesülését mutatja be, közben jelleme negatív irányba változik, így értékveszteség alakul ki. A lélektani regény középpontjában a főhős jelleme, lélekábrázolása áll. A mű alcíme: Krónika 1830-ból. Stendhal ezzel azt a hatást kelti az olvasóban, hogy a történési és az olvasási idő azonos, ezáltal hitelessé, valószerűvé teszi a történetet, aktualizálja azt. 1830-ba helyezésével vizsgálja a múlthoz, Napóleonhoz való viszonyt is, valamint a 16. századdal is szembesít: akkor még voltak hősök. Ez valójában Stendhal romantikával való leszámolását is jelenti.  Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

UMBERTO ECO: A RÓZSA NEVE	Kriszti	2016.07.22. 22:39
UMBERTO ECO (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere. Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve  c. regényével nyerte el. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.  A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája. A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak. A RÓZSA NEVE (Il nome della rosa) Umberto Eco olasz szemiotikaprofesszor első regénye, mely először 1980-ban jelent meg. Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a mű, Barna Imre fordításában, 1988-ban. A szerző 2011-ben átdolgozott kiadásban adta ki regényét, amelyben korrigálta a hibáit, és lefordította a latin nyelvű idézeteket a felkészületlenebb olvasók számára.  Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

VICTOR HUGO: A NYOMORULTAK	Kriszti	2016.07.21. 19:26
VICTOR-MARIE HUGO (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus. Eltökélt szándéka volt, hogy minden műfajban alkosson. Regényeket, verseket, drámákat, tanulmányokat írt. Szenvedélyes szónok volt, de mindig aktuális politikai és történelmi témákban szólalt fel. Ezért szinte lehetetlen elkülöníteni Hugónál a fikciót a politikától. A NYOMORULTAK (eredeti francia címen: Les Misérables) Victor Hugo francia író regénye, amely 1862-ben jelent meg, és a 19. század leghíresebb irodalmi alkotásai közé tartozik. Cselekménye Franciaországban játszódik, a napóleoni háborúkat követő nyugtalan évtizedekben. A mű alatt lejátszódó nevezetes történelmi események: a waterlooi csata, I. Lajos Fülöp francia királyuralma, az 1832-es párizsi felkelés. A főhős JEAN VALJEAN, a nehéz sorsú volt fegyenc, aki szabadulása után megpróbál jó útra térni, de ebben őszinte igyekezete ellenére is akadályozza a meg nem bocsátó társadalom. A regény körkép Franciaország 19. századi történelméről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről, elmélkedés jóról, rosszról, erkölcsről, vallásról, törvényről, szerelemről és családi összetartozásról. Gazdag leírások találhatók benne Párizs építészetéről. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

MIHAIL BULGAKOV: MESTER ÉS MARGARITA	Kriszti	2016.07.20. 15:19
MIHAIL AFANASZJEVICS BULGAKOV  (oroszul Михаил Афанасьевич Булгаков, Kijev (Ukrajna) 1891. május 15. - Moszkva, 1940.március 10.) orosz író. Az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója.  A MESTER ÉS MARGARITA (eredeti címén Мастер и Маргарита) Mihail Bulgakov (1891–1940) orosz író regénye, amelyet élete fő művének tartott. A Mester és Margarita nemcsak a 20. századi orosz, hanem egyben az egyetemes irodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus (romantika, realizmus, groteszk) keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot. A cselekmény alapvetően három, összevissza bogozódó szálon fut; az első a Moszkvába érkezett, magát általában fekete mágusnak nevező Woland professzor – aki nem más, mint maga a Sátán – és kíséretének cselekedeteiről szól; a második a Pilátus–Jézus történetének egyéni értelmezésű feldolgozása, önálló betétregénynek is tekinthető; míg a harmadik szál egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró rejtélyes író, aMester, és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el. A cselekmény is ennek megfelelően három szinten zajlik: a betétregény, a moszkvai valóság és a fekete-mágia időn és halálon túli valóságában. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

SZABÓ MAGDA: ABIGÉL	Kriszti	2016.07.19. 21:40
SZABÓ MAGDA (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.  Az ABIGÉL Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónál. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valamint tévésorozat, hangoskönyv és musical is készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, a második világháború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának a szeszélyes, elkényeztetett gyereklányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse.  Ginát, az elkényeztetett pesti gimnazista lányt 1943-ban apja váratlanul, magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula zárt, puritán világa rengeteg lemondásra kényszeríti a jóléthez és szabadsághoz szokott kislányt, minden kapcsolatot meg kell szakítania a külvilággal. A szigorú szabályok, a percre pontosan beosztott napirend, a dísztelen, fekete-fehér környezet a lehető legtávolabb áll addigi könnyed életétől. Miután osztálytársai is kiközösítik, árulónak bélyegzik, nagyon magányosnak érzi magát, és szökéssel próbálkozik. A kísérlet meghiúsul, Kőnig megtalálja, és visszaviszi az intézetbe, de ez arra készteti apját, hogy elmondja Ginának, valójában miért kell ott tartózkodnia. A tábornok a katonai ellenállás vezetője, és nem akarja, hogy ellenségei a lánya nyomára akadjanak. A kislányból ezután felnőtt lesz, önként vállalja a „rabságot”, és társaival is kibékül. Az intézet így már nem is tűnik olyan zordnak, Gina is egy lesz a húsz testvér közül, az addig gyermetegnek tartott titkos matulás hagyományokat is elfogadja. Az iskola legnagyobb legendája a kertben álló kőszobor alakja köré fonódik, akit a lányok Abigélnek neveznek. Gina életében is felbukkan a titkos jótevő, aki mindenkinek segít, aki levelet ír neki. Abigél azonban már nemcsak kamaszkori gondokat old meg, hanem komoly társadalmi felelősséget vállal: pl. új okmányokat juttat el a zsidó származású diákokhoz. Miután a tábornok hónapokig nem jelentkezik, Gina megnyugszik, amikor otthoni udvarlója, Kuncz Feri megkeresi, és meg akarja szöktetni. A terv kudarcot vall, a lánynak azonban mégis távoznia kell. A háború szele elérte a bevehetetlennek tűnő Matulát is, Gina menekülni kénytelen. Egy volt matulás, Horn Mici segítségével - aki már hadiözvegy - megszökik az intézetből. Új személyazonosságot kap, és az is kiderül számára, hogy valójában az a tanár, akit egész évben gyűlölt, és lenézett, az ő legnagyobb segítője és mások életének megmentője: Abigél. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK	Kriszti	2016.07.19. 20:37
MOLNÁR FERENC (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.  A PÁL UTCAI FIÚK Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna. A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK	Kriszti	2016.07.19. 18:55
GÁRDONYI GÉZA (eredeti nevén Ziegler Géza; Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedékszecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. Az EGRI CSILLAGOK Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el. A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár 1552-es ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően az óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-étől többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

MARGARET MITCHELL: ELFÚJTA A SZÉL	Kriszti	2016.07.18. 19:36
MARGARET MUNNERLYN MITCHELL (Atlanta, Georgia, 1900. november 8. –Atlanta, Georgia, 1949. augusztus 16.) amerikai írónő. Leghíresebb, sokáig egyetlen fennmaradt művének hitt regénye az 1936-ban megjelent Elfújta a szél, amelyen tíz évig dolgozott, és amely egy csapásra világhírűvé tette.  Az írónő 1949. augusztus 16-án autóbaleset áldozata lett Atlantában. Az ELFÚJTA A SZÉL Margaret Mitchell amerikai írónő 1936-ban megjelent regénye, melyből azonos címen filmváltozat is készült 1939-ben. A regény már megjelenésekor is hatalmas siker volt, majd minden idők egyik legnépszerűbb regényévé vált - 30 milliónál is több példány fogyott belőle megjelenése óta. Mitchell mintegy tíz éven keresztül, 1926-tól 1936-ig dolgozott a könyvön. 1937-ben megkapta érte a Pulitzer-díjat is, David O. Selznick független hollywoodi producer pedig rögtön megjelenése után megvásárolta a megfilmesítés jogait. A regényt máig 27 nyelvre fordították le. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

JANE AUSTEN: ÉRTELEM ÉS ÉRZELEM	Kriszti	2016.07.18. 14:29
JANE AUSTEN  (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.) angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője. Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával. Az Értelem és érzelem (Sense and sensibility) című regény szerzője a 19. századi angol írónő, Jane Austen. 1811-ben adták ki, a mű Austen első regénye. Többször megfilmesítették, a legutóbbit 1995-ben Ang Lee rendezte. A történet Mr. Dashwood két lánya, Elinor és Marianne köré fonódik. Amikor az apjuk meghal, a családi birtok Johnra, idősebb féltestvérükre száll, és a Dashwood nővérek fiatal húgukkal, Margarettel együtt vagyontalanokká válnak. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

ANNE BRONTË: WILDFELL ASSZONYA	Kriszti	2016.07.17. 15:30
ANNE BRONTË (Thornton, 1820. január 17. – Scarborough, 1849. május 28.) angol írónő, a Brontë nővérek legfiatalabbik tagja, írói álnevén Acton Bell. A WILDFELL ASSZONYA (The Tenant of Wildfell Hall) Anne Brontë angol írónő második, és egyben utolsó regénye. 1848 júniusában jelent meg, és ahogy első, Agnes Grey című művét, ezt is Acton Bell álnéven jelentette meg. A regény első kiadása hatalmas sikert aratott, de a kritikusok nagyban támadták őszintesége miatt. Anne úgy érezte, meg kell védenie művét, és a második kiadáshoz előszót írt. Ebben köszönetet mond a mű sikeréért, mely nagyobb volt, mint gondolta, de kijelenti, hogy szükségesnek érezte a valóságot úgy bemutatni, amilyen, hogy az arra képesek levonhassák belőle az erkölcsi következtetéseket.  A regény megkérdőjelezte a kor erkölcseit és jogrendszerét is, melyben a férjnek korlátlan hatalma volt felesége és gyermekeik fölött. Ezzel az egyik első feminista műnek minősül. Különösen megdöbbentőnek minősült Helen kijelentése, hogy csak névházasságban hajlandó élni hűtlen férjével. May Sinclair brit író szerint „a viktoriánus Anglia visszhangzott attól, ahogy Helen Huntingdon hálószobaajtaja becsapódott a férje előtt”. Ebben az időben a nő vagyona a házasságkötéskor automatikusan a férjére szállt, és ha egy feleség elhagyta a férjét, a gyermekeit sem vihette magával. 1839-ben módosították ezt a törvényt, és az asszony, ha erkölcsösnek tartották, a hét év alatti gyermekek felügyeleti jogát megszerezhette, az idősebbeket pedig látogathatta; a regény cselekménye idején ez a törvény azonban még nem volt érvényben. A Wildfell asszonya egyes jelenetei, melyek szépítés nélkül mutatják be Huntingdon és barátai züllöttségét, kifejezetten illetlennek számítottak ebben a korban. Egy kritikusa szerint „a regény teljességgel alkalmatlan arra, hogy fiatal lányok kezébe kerüljön”. Bővebben...
Mit szólsz hozzá?

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk